A basse danse

A burgundi udvar lassú, méltóságteljes tánca a kecses henninek és csőrös cipők korából. Mert lehet, hogy nem a ruha teszi az embert, de a táncot igen...

Basse danse (15. század)

Virágzó Burgundia

A 15. század közepén járunk Burgundiában; Jó Fülöp fényűző udvarában rendszeresek a nagy lakomák és lovagi viadalok. 

Rogier van der Weyden: III. (Jó) Fülöp és fia (1447-48)

A hercegnek vezető szerepe van a korabeli divat formálásában is, vagyonokat költ selymekre, ékszerekre, aranytárgyakra, faliszőnyegekre. 

Uralkodása alatt a burgundi udvari zenekar volt kora legjobbja, a 15. század leghíresebb énekesei, zenészei és zeneszerzői, mint pl. Guillaume Dufay vagy Gilles Binchois, mind ott gyülekeztek. 

Akárcsak a festők, a szabómesterek is a karcsú, légies formákat hangsúlyozzák drága selymekből és brokátokból készült, gyakran prémmel szegett ruhakölteményeikkel.

A basse danse

A "basse" szó jelentése: mély, ez a táncban lassút, méltóságteljeset jelent. A párok egymás mögött haladva táncolják, elegáns, nyugodt mozdulatokkal. Mindössze 5 lépésből áll, amik meglehetősen egyszerűek, de a korban divatos viseleteket elnézve - mint pl. a poulaine, az a bizonyos csőrös cipő - ez egyáltalán nem meglepő.

A zene páratlan lüktetésű, és leginkább fúvós hangszerek szolgáltatták: a lejegyzett dallamot, az egész hangokból álló "tenor melódiát" játszotta a leghangosabb hangszer - ez vezeti a táncosokat -, a többi hangszer improvizációval kísért.

A basse danse a 15. században népszerű, Itáliában bassadanza néven ismerik és bár a formája kicsit szabadabb, a jellege hasonló. Franciaországban még a 16. század végéről is találunk leírást, Thoinot Arbeau 1589-es Orchesographie c. művében, bár igaz, hogy ő már így beszél róla:

"A basse danse már negyven-ötven éve nem divat. Habár úgy hiszem, a jövőben az idősebb, bölcs és visszafogott hölgyek újra divatba hozzák, mint amolyan tisztességgel és visszafogottsággal átitatott táncot."*

Clarice de Gasconnes kísérete (1468)

Lépések és a mesure

Nincs különösebb térforma, a párosok egymás kezét fogva, előre haladnak, vagy a terem adottságai szerint körben. A tánc legegyszerűbb összetevője a szimpla és dupla sétalépés.

• Simple (s)
  Egy lépés, bal vagy jobb lábbal, testsúly áthelyezéssel, ezeket mindig párban találjuk. A tenor egy-egy hangjára egy-egy simple lépést végzünk.

• Double (d)
  Három lépés, a tenor két hangjára - ezért a középső lépés időben és térben rövidebb, mint az első vagy a harmadik. A double mindig páratlanul jelenik meg a koreográfiákban.

• Reverence (R), azaz bók
  A tánc elején található üdvözlés, mely a 15. század során leginkább mély térdhajlítást jelent.

• Branle (b), azaz inga
  Helyben történő, oldalra hajló, ringó mozdulat, a partner felé és a táncosok körül állók felé felváltva.

• Reprise vagy démarche (r vagy z)
  Hátrafelé haladó lépés, testsúlyáthelyezéssel, láb zárással.

A lépéseket sorokba rendezték, ezeket "mesure"-nek hívták. A hossz és a lépések sorrendje alapján több fajtát is megkülönböztettek:

Basse danse a Halászbástyánál
Mare Temporis, 2006

A sor eleje, a double lépések száma szerint lehet...

• grande mesure (nagy) - R b ss dddd ...
• Mivel ennek az elején találjuk a Reverence-branle figurát, ezzel kezdődik minden tánc.
• moyenne mesure (közepes)- ss ddd ...
• petite mesure (kicsi) - ss d ...

...a sor vége pedig, a simple-k és reprise-ek megléte, illetve száma szerint így alakulhat:

• trés parfaite (nagyon tökéletes) - ...ss rrr b
• plus que parfaite (még tökéletesebb) - ...ss r b
• imparfaite (tökéletlen) - ... rrr b
• trés imparfaite (nagyon tökéletlen) -...r b

Tehát a legrövidebb lehetséges verzió így néz ki: ss d r b (petite mesure trés imparfaite), a leghosszabb pedig így: R b ss ddddd ss rrr b (grande mesure trés parfait).

A koreográfiák ezekből a kombinációkból épültek fel, egy táncban általában 4-5-öt találunk belőlük; így nem kellett a sok-sok lépést megjegyezni, pusztán a mesure-k sorrendjét.

Az első basse danse forrásokról ebben cikkben olvashatsz, a további olvasgatáshoz ezt a zenét ajánlom.

Forrás:

Elizabeth Aldrich: Western Social Dance (The Library of Congress, Washington, 1998)
*Táncmesterek sorozat (Széll Rita): Th. Arbeau Orchesographia avagy A tánc mestersége, Arbeu Art, Prae.hu (2009)